2014. június 18., szerda

Írói utószó

Sziasztok!
Hát elérkeztünk ide is, a saját búcsúzómhoz. 2012 december 5-én kezdtem el írni ezt a történetet. Rég volt, kezdő voltam, de sokat fejlődtem ezalatt a 2 év alatt. A blog eleinte Justinnal kezdődött, majd egy hirtelen ötletnél fogva Harryvel folytatódott. Nagyon sok olvasót vesztettem ekkor, de nem szerettem volna tömegtörténetet írni.  Így hát szeretném megköszönni nektek, olvasóknak, akik akár az elejétől fogva, akár közben becsatlakozva, de nyomon követtetek. Mindig is abszurd volt belegondolnom, hogy bizony vannak olyan emberek, akik szabadidejükben az én irományaimat olvassák. Nagyon hálás vagyok nektek ezért. Rengetegszer eszembe jutott a blog bezárása, szüneteltetése, de nem éreztem volna fernek azokkal szemben, akik várták. Így hát folytattam és egy szép kerek sztorivá nőtte ki magát.
Furcsa dolog ezt az utószót írni. Nagyon nehéz megválni a Make You Believe-től. Az életem sok-sok szakaszán mellettem volt, rengetegszer temetkeztem írásba akár éjszakába nyúlóan is. A legszomorúbb napjaimon ment mindig a legjobban az írás. Ilyenkor csak felnyitottam magam előtt a saját kis világom és én irányítottam mindent. Kiírtam az érzéseimet, gondolataimat. Felszabadultabb lettem tőle.

Pár furcsa érdekesség:
  •       A kedvenc fejezeteim a 27-31. –ig. A Miami nyaralás részei, imádtam őket írni.
  •     A részek nagy része hónapokra előre meg volt írva.
  •     A történet főszereplője Tatjana Molnar a való életben is modell: Sara Sampaio.
  •    Az ismerőseim közül csak a két legjobb barátnőmnek mertem megmutatni a blogot. Azt mondták rám ismertek Tatyban. Furcsa volt ezt hallani.
  •  A legtöbb fejezetet Depeche Mode: Enjoy the silence című dalára írtam. Például a mostani utószót is.
  • Valamiért mindig fontosnak tartottam megmutatni Tatjana megjelenését. Enélkül lehetetlennek tartottam elképzelni az adott jeleneteket. Mindig órákon át keresgettem tökéletes ruhákat neki, mint a való életben magamnak. Furcsa. :D
  • Mindig csak este tudtam írni, nappal sohasem ment. Ilyenkor volt, hogy ülve alvásig pötyögtem.


Pár statisztika:

  • A történetet 10 különböző országból olvasatotok. 
  • Összesen 29 796 ember járt eddig a blogon, lassacskán 30 ezer.


Remélem továbbra is mellettem maradtok. Természetesen a Sense-n továbbra is megtaláltok, valamint nemsokára megnyitja kapuit a Love Game. Erről egyelőre még nem árulok el semmit, de hamarosan minden kiderül.
Még egyszer köszönöm nektek, hogy mellettem voltatok. Ezzel a mondattal le is zárnám ezt a bejegyzést, az I make u believe mögé pedig hivatalosan is kikerül a BEFEJEZETT jelző. Imádlak titeket.  Ölelés, Mila

2 megjegyzés:

  1. Imádtam a blogot, nagyon szép történetet kerekítettél a végére!
    És mindazt amit írtál olyan igazinak, valóságosnak tűnt, eltudtam mindent hinni.
    Gratulálok, és köszönöm, hogy ilyen "élményekben" volt részem amit te nyújtottál! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszett és én köszönöm, hogy olvastad az írásomat! :)

      Törlés